A Képviselő-testület hatáskörében eljárva Szabó Tamás polgármester elfogadta a Város 2021. évi Költségvetését. A Költségvetés 1 788 270 046 forint bevétellel és természetesen ugyanennyi kiadással kalkulál. Jelentős mértékben nőttek az állami támogatások, azonban a Kormányzati döntések következtében az Önkormányzat saját adóbevételei stagnálnak. A tavalyinál jóval kisebb mértékben, de idén is került a Költségvetésbe ingatlaneladásból beszedni kívánt összeg a működési hiány pótlására. Az előző évi maradvány összege 355 millió forint, amiből 93 millió a szabadon felhasználható összeg. Az önkormányzati intézmények dolgozói visszakapják a béren kívüli juttatásaikat, azonban a jubileumi jutalmakon kívül általános, minden dolgozónak járó jutalomkeretet idén sem tud biztosítani a Város. A polgármesteren és az alpolgármesteren kívül a Testület és a bizottságok további tagjai számára idén sem tud tiszteletdíjat fizetni az Önkormányzat. A dologi kiadásokra 70 millió forinttal több jut, mint 2020-ban. A különböző célokra elkülönített 137 milliós tartalékon belül 20 millió forint áll rendelkezésre a helyi társadalmi és sportszervezetek támogatására, amire év közben bármikor pályázhatnak az egyesületek. Saját forrásból megvalósítandó beruházások indítására a Városnak már nincs anyagi lehetősége, de idén lezárulhatnak az előző ciklus elhibázott projektjei, és elkezdődhet a második minibölcsőde építése is. Fischer Ádám alpolgármester beszámolója a Város 2021. évi Költségvetésének részleteiről.
A járványhelyzet miatt a Képviselő-testület hatáskörében eljárva Szabó Tamás polgármester elfogadta a Város 2021. évi Költségvetését.
A Költségvetés főösszege 1 788 270 046 forint,
azaz közel 1,8 milliárd forint bevétellel és természetesen ugyanennyi kiadással kalkulál 2021-re az Önkormányzat. Ez az összeg a 2020. évi költségvetés hatályos verziójában szereplő főösszegnél (2021.II.9. – 1 719 092 127 Ft) 4%-kal magasabb.
A közel 1,8 milliárdos bevételi főösszeg az alábbi fő fejezeti bevételekből tevődik össze.
Nagyvonalakban: a fentiek közül
-
a „működési célú támogatások államháztartáson belülről” főfejezet a különböző állami támogatásokat;
-
a „közhatalmi bevételek” főfejezet az Önkormányzat adóbevételeit;
-
a „működési bevételek” főfejezet a különböző bérleti díjakból és önkormányzati szolgáltatások díjaiból befolyó összegeket;
-
a „felhalmozási bevételek” főfejezet az ingatlanértékesítésből befolyó összegeket;
-
a „belföldi finanszírozás bevételei” főfejezet pedig az előző évi maradvány összegét jelenti.
Az állami támogatások mértéke – 2020 évhez képest több, mint 150 millió forinttal – 649 813 404 Ft-ra nőtt.
A különbözet első sorban általános támogatásként – azaz nem valamelyik meghatározott feladat támogatásaként – érkezik. Általános támogatásként így 199; a köznevelési feladatok ellátására 218; szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok ellátására 96; kulturális feladatok ellátására 18; az egészségügyi alapellátás biztosítására pedig 118 millió forint támogatással kalkulálhat az Önkormányzat.
Az adóbevételek érdemben nem nőnek 2021-ben, aminek egyértelműen a Kormányzati tiltások és elvonások az okai.
A vállalkozások által befizetett építményadóból idén is 40 millió forinttal kalkulál az Önkormányzat. Ugyancsak a tavalyi szinten, 17 milliós összeggel került be a Költségvetésbe a magánszemélyek kommunális adójából származó bevétel. Mint ismeretes: korábban az Önkormányzat által már kihirdetett, az adóhozzájárulás mértékét megnövelő rendeletet vissza kellett vonja a Város, miután a Kormány a helyi adók mértékének az emelését törvényileg megtiltotta a helyi önkormányzatok számára. A tavalyi évben nagyjából 600 millió forintnyi bevételt jelentő helyi iparűzési adót ezúttal 580 millió forintos összeggel vette figyelembe az Önkormányzat. A csökkenés egyik oka a járványhelyzet miatti bizonytalan gazdasági környezet, ami valószínűsíthetően csökkenti a vállalkozások bevételeit, ezzel pedig az adóalapjukat is. Ezen kívül a másik ok ismételten Kormányzati döntéshez kapcsolódik. Szintén köztudomású, hogy a kis- és középvállalkozások iparűzési adó-fizetési kötelezettségének a felét elengedte a Kormány, és bár a 25 000-nél kevesebb lakosú települések számára a kieső bevételek teljes kompenzációját ígérte, a kompenzáció megvalósulása körül még sok a bizonytalanság. Szintén Kormányzati döntés következtében a lakosság gépjárműadó-befizetéseiből az Önkormányzat idén sem és vélhetően a jövőben sem kap egy fillért sem, ezzel hosszútávon évi 25 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat Ercsi. Mindent figyelembe véve az Önkormányzat 645 590 000 Ft adóbevétellel kalkulál 2021-ben.
Az Önkormányzat működési bevételei 2020-hoz képest mintegy 10 millió forinttal alacsonyabb szinten 85 228 665 Ft-os értékkel szerepelnek a Költségvetésben.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Kormányzat megtiltotta az Önkormányzatok számára a szolgáltatási díjaik emelését is. A különböző lakó- és nem lakóingatlanok bérbeadásából 46 millió, az Idősek Otthonában élők befizetéseiből és egyéb ellátási díjakból pedig összesen 25 millió forinttal számol a Város.
Hosszas viták és vívódások után
idén is bekerült a Költségvetésbe egy 52 500 000 Ft-os összeg, amelyet ingatlanok értékesítéséből kíván beszedni az Önkormányzat.
Itt első sorban az Ipari Parkban található megmaradt 6 db telek árusításában és egy részüknek az idén történő értékesítésében bízik a Város, ezekre azonban egyelőre nem mutatkozott vevői érdeklődés. Összehasonlításképpen 2020-ban eredetileg 159 millió forintos összeggel tervezett be ingatlaneladást a Testület. Ezt április végén a polgármester a Veszélyhelyzetben kapott felhatalmazása alapján 100 millió forintra csökkentette, a ténylegesen befolyt összeg azonban nem érte el a 60 millió forintot. Ehhez képest az idei 52,5 milliós összeg nem tűnik irreálisnak, azonban idén is igaz az, hogy az Önkormányzat működési bevételei ingatlaneladások – tehát a vagyonának a felélése – nélkül nem fedezik a működési kiadásait.
A 2020. évről 2021. évre áthozott maradvány összege 355 137 977 Ft. Ez az összeg az előző évi Költségvetés esetén (tehát a 2019. évről 2020. évre áthozott maradvány) 242 890 783 Ft volt. Az idei évi maradványösszegből 212 millió forintot tesz ki a korábban pályázatokon elnyert támogatások még fel nem használt része. Ennek az összegnek a legnagyobb részét továbbra is a Tiszti-klub felújítására elnyert pénz képezi (138 millió Ft), de jelentős még a Jövőforrás Ercsiben pályázat maradványa is (39 millió Ft). Mint ismeretes a Tiszti-klub felújítására elnyert összeg nem elég az épület korszerűsítésére, ezért azt az Önkormányzat visszafizeti az Államnak korábbi Testületi döntés alapján. Az előző év végén a fentieken túl 55 millió forint maradt a kizárólag a vízi közművek fenntartására fordítható számlán,
az Önkormányzat költségvetési számlájának az egyenlege pedig 93 millió forint volt 2020 végén.
Ez utóbbi tekinthető az Önkormányzat szabadon felhasználható 2020. évi pénzmaradványának.
A közel 1,8 milliárdos kiadási főösszeg az alábbi fő fejezeti bevételekből tevődik össze.
Nagyvonalakban: a fentiek közül
-
a „személyi jellegű kiadások” főfejezet az önkormányzati dolgozók béreit;
-
a „munkaadót terhelő járulékok” főfejezet a dolgozók bérei után fizetendő járulékokat;
-
a „dologi kiadások” főfejezet az Önkormányzat és az intézmények által megvásárolni kívánt különböző tárgyi eszközök és igénybe venni kívánt szolgáltatások díjait;
-
az „ellátottak pénzbeli juttatásai” főfejezet a különböző ösztöndíjakat és segélyeket;
-
a „működési célú pénzeszköz átadás” főfejezet a különböző önkormányzati cégeknek juttatott összegeket;
-
az „általános tartalék” főfejezet a különböző célokra elkülönített tartalékkeretet;
-
a „beruházások” főfejezett a tervezett kisebb-nagyobb beruházásokat;
-
a „felhalmozási céltartalék” főfejezet pedig a különböző beruházásokra, beszerzésekre elkülönített tartalékkeretet jelenti.
Mint látható,
az önkormányzati dolgozók bruttó bérei 590 millió forintos kiadást jelentenek,
amik után további 99 millió forintos munkáltatói járulék-fizetési kötelezettsége keletkezik az Önkormányzatnak. Ez 30 millió Ft-tal nagyobb összeg a 2020-as személyi kiadásokhoz viszonyítva. A szóban forgó bérköltség összesen 152 fő különböző státuszú dolgozó között oszlik szét, akiknek az összetételét az alábbi felsorolás mutatja.
A személyi kiadások intézményenkénti megoszlása az alábbi táblázatban látható.
Az adatok alapján adná magát valamilyen átlagbérek kiszámítása, de ez nyilvánvalóan torz számokat adna, mivel sok esetben nagyon eltérő munkakörben lévő dolgozók fizetéseit mosná össze (Pl: polgármester-részmunkaidős közfoglalkoztatott), így ennek a számításnak a publikálására nem is vállalkozunk, azonban elmondható, hogy több intézményben sajnos alig haladja meg az átlagbér (minden pótlékot és béren kívüli juttatást is figyelembe véve) a garantált bérminimum összegét.
A későbbiekben tárgyalandó költségvetési lehetőségeket figyelembe véve
az Önkormányzat (általános, normatív) jutalomkeretet idén sem tud garantálni.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a Város biztosítja a törvényben rögzített jubileumi jutalmakat, továbbá törzsgárda jutalmakat is a dolgozók számára. Ezek mellett a dolgozók törvényben szabályozott alapbérein felül
különböző kötelezően biztosítandó és adható béren kívüli juttatásokra idén 41 millió forintot fordít az Önkormányzat
(ami természetesen benne foglaltatik a fenti 590 milliós bértömegbe). A polgármesteren és az alpolgármesteren kívül
a képviselők és az önkormányzati bizottságok tagjai számára nem biztosít tiszteletdíjat a Város 2021-ben sem.
A dologi kiadások összköltsége 617 millió forint,
a 2020-as szintnél 70 millió forinttal több. A hulladékudvar üzemeltetése 11, az illegális hulladéklerakatok felszámolása 18 millió forintos költséget jelent. A helyi buszjárat üzemeltetése 42 millió forintba kerül. Útfenntartásra, kisebb kátyúzásokra 9 millió forintot tud fordítani idén a Város. A közszolgálati műsorok gyártásának bruttó díja 28; az ügyvédek és további szakembereké pedig 17 millió forint. A közterület-fenntartásra 22 millió forint jut. A közvilágítás üzemeltetése 26 millió forintba kerül. Az iskolai étkeztetés költsége 67 millió forint. A Sportcsarnok üzemeltetésével összefüggésben 9 millió forintot fizet az Önkormányzat a Tankerületnek.
Az intézmények dologi kiadási kerete természetesen az épületek közüzemi díjainak, karbantartásának, továbbá a szakmai tevékenység ellátásához szükséges szolgáltatások díjainak és az ahhoz szükséges eszközök beszerzésének a költségeire nyújt fedezetet. Ezen kívül az óvodák és a Szociális Szolgálat esetében ezen a soron szerepel az étkeztetés díja; a Művelődési Ház esetében a városi rendezvények költségei is. Mindent figyelembe véve az intézmények dologi kiadásainak mértéke 243 787 410 Ft. Ez a 2020-as szintnél közel 30 millió forinttal magasabb összeg.
Segélyekre és ösztöndíjakra 2021-ben 7,7 millió forintot különített el a Város,
1,2 millióval kevesebbet, mint 2020-ban. Bursa Hungarica ösztöndíjakra 1 millió forintot fordít az Önkormányzat, betegséggel és temetkezéssel összefüggő támogatásokra 2 milliót. Látható, hogy tényleges segélyezésre 4,5 millió forint jut, amiből nyilvánvalóan - a közhiedelmekben élő pletykákkal ellentétben – senki sem tud luxusautót, vagy luxusingatlant vásárolni.
Az önkormányzati cégek és egyéb szervezetek működésére 93 millió forintot ad át a Város az érintetteknek,
nagyjából ugyanannyit, mint az előző évben. A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat 1; a Roma Nemzetiségi Önkormányzat 0,5 millió forint támogatást kap. A Járóbeteg-szakrendelő támogatására 56; a labor működtetésére 4; a háziorvosi ügyelet fenntartására 7 millió forint jut. A Dunakavics Kft működésének támogatására 24 millió forintot ad át az Önkormányzat 2021-ben is.
Az önkormányzati tartalék idén közel négyszerese az előző évinek: 137 millió forint.
A következő célokra képezett tartalékot az Önkormányzat 2021-ben.
A fentiek közül a „környezetvédelmi alap” és a „vízeszközhasználati díj” elkülönítése törvényi kötelezettség. A környezetvédelmi alapba az un. talajterhelési díjból befolyó bevételek kerülnek. Talajterhelési díjat azok fizetnek, akik nem csatlakoztak még rá a szennyvíz-elvezető csatornahálózatra. A környezetvédelmi alapot – ahogy a neve is mutatja – csak környezetvédelmi célokra lehet felhasználni. Az Önkormányzat többnyire az illegálisan lerakott hulladékhalmok felszámolására fordítja. A vízeszközhasználati díjat a vízszolgáltató fizeti az Önkormányzatnak, amiért használja a Város vízi közmű hálózatát (és díjat szed érte). Az ebből befolyó összeget az Önkormányzat csak a víz és szennyvíz-hálózat üzemeltetésére, felújítására, bővítésére használhatja. Mint látható, idén az Önkormányzat elkülönített egy egymillió forintos keretet, aminek a felhasználásáról a polgármester dönthet.
Szerepel a Költségvetésben továbbá egy 10 milliós tartalék, amiből a második félévben beinduló bölcsőde működését fogja finanszírozni a Város,
amíg meg nem érkeznek az állami támogatások erre a tevékenységre is. Az Ercsi Kinizsi SE Evezős Szakosztály korábban támogatásra pályázott a Csónakház felújítására, ehhez a pályázathoz az Önkormányzat 7 millió forint önrészt biztosít. A jelenleg betöltetlenül álló önkormányzati álláshelyek feltöltésére 17 millió forint tartalék szerepel a Költségvetésben; új fogorvosi szék beszerzésére 4; szakértői díjak megfizetésére pedig 1 millió. Általános, szabadon felhasználható tartalék 14 millió forint összegben áll rendelkezésre idén. Ami pedig talán a legtöbbeket érdekel:
a Város társadalmi és sportszervezeteinek a támogatására 2021-ben 20 millió forintos keretet különít el az Önkormányzat.
Támogatást a szervezetek az év folyamán bármikor igényelhetnek.
Beruházások megvalósítására idén 244 millió forint szerepel az Önkormányzat Költségvetésében.
Ennek az összegnek a legnagyobb részét (138 millió forint) a már tárgyalt, a Tiszti klub felújítására elnyert összeg jelenti, amit az Önkormányzat vissza fog fizetni az Államkincstárnak, mivel a felújításra az összeg nem elegendő. A többi, évek óta folyamatban lévő pályázat befejezésére további 85 millió forint áll rendelkezésre. Az újonnan építendő minibölcsőde kivitelezésére elnyert pályázati összeget a Költségvetés még nem tartalmazza. Az önkormányzati intézmények 2021. évi beruházásaira 22 millió forintot biztosít a Város, 9 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban. Az összegből a Polgármesteri Hivatal licenszdíjakat és irodai eszközöket szeretne vásárolni; a Hétszínvirág Óvoda az óvodaépület egyik sarkának a megsüllyedését szeretné helyreállítani; a Napfény Óvoda mosdóhelyiségeket újítana fel; a Művelődési Ház az épület vészkijáratait cserélné a törvényi előírásoknak megfelelő kivitelűre; az Egészségház tárgyi eszközöket szerezne be; a Szociális Szolgálat pedig az egyes épületeinek a különböző közműhálózatain szeretne felújításokat végezni.
A Polgármesteri Hivatal a Költségvetés mellékleteként kimutatást készített az Önkormányzat által ellátott feladatok finanszírozásának az Állam és a Város közötti megoszlásáról, azaz arról, hogy az egyes helyi szolgáltatások fenntartásának mekkora részét finanszírozza az Állam, és mennyit kell ehhez Ercsinek saját forrásból hozzátennie.
A beruházásokat és a tartalékokat leszámítva az Önkormányzat tényleges működési költségeire 1,4 milliárdos összeg adódik. Ennek az Állam a 46%-át, a Város az 54%-át finanszírozza. Az Állam nagyobb arányban támogatja az egészségügyi alapellátás (64%) és az óvodai nevelés (71%) költségeit; azonban a szociális (21%) és közművelődési (28%) feladatok ellátása tekintetében az Önkormányzat jórészt magára van utalva; ahogy minden egyéb feladat (a teljesség igénye nélkül: járóbeteg-szakellátás; közterület-fenntartás; közvilágítás; közösségi közlekedés) finanszírozásában is túlnyomó részt az Önkormányzat áll helyt (67%-ban).
A Költségvetés tervezetéhez én magam (Fischer Ádám, alpolgármester, e sorok írója) egy 8 pontból álló módosító-javaslatcsomagot terjesztettem be, aminek azonban egyik elemét sem övezte széles körű támogatottság a képviselők körében, és Szabó Tamás polgármester sem építette be a javaslatcsomag egyik elemét sem a Város 2021. évi Költségvetésbe.
Mindenekelőtt kimutatást készítettem a Testület számára az elmúlt 5 év költségvetési tendenciáiról. Ebből világosan kiderült, hogy míg 5 évvel ezelőtt a Városnak a működési kiadásain felül több-tízmillió forintja maradt saját forrásból beruházások megvalósítására, addig
2021-re a működési költségek összege meghaladta a működési bevételek összegét, és csak az önkormányzati vagyon felélésével biztosítható a Város működése.
Ez úgy fordulhatott elő, hogy bár a bevételi oldalon érdemben nőtt az állami támogatások mértéke (~190 millió forinttal); a kiadási oldalon a bérek és a szolgáltatások rohamos drágulását ez sem tudta kompenzálni. Személyi juttatásokra ~120; dologi kiadásokra ~190 millióval kényszerül többet költeni az Önkormányzat 2021-ben, mint 2016-ban. Látható tehát, hogy 5 év leforgása alatt a működési költségek mérlegében bő 100 millió forintos romlás következett be. Mindezek miatt javasoltam, hogy a tartósan megváltozott költségvetési helyzetet ismerje fel és arra reagáljon az Önkormányzat; a polgármester a Képviselő-testület soraiból jelöljön ki felelősöket, a következő feladatok ellátására: az önkormányzati kiadások észszerűsítése lehetőségeinek a vizsgálata; az intézmények dologi és felújítási igényeinek a teljeskörű felmérése és ütemezése; a szakrendelő finanszírozása javítási lehetőségeinek a vizsgálata; a városüzemeltetési feladatok teljeskörű felmérése és a fenntartható finanszírozásuk megtervezése.
Javasoltam, hogy az Önkormányzat hagyjon fel azzal az évek óta folytatott gyakorlattal, miszerint ingatlanértékesítésből igyekszik finanszírozni a működési hiányát.
Az emellett szóló egyik érv az, hogy az eladásra szánt ingatlanok tényleges eladására nincs semmilyen biztosíték, így az abból befolyó összegek elköltését nem megalapozott a Költségvetésbe betervezni; másrészt pedig az Önkormányzat ingatlan vagyona ilyen ütemű értékesítés mellett néhány éven belül elfogy, és a működési hiány régóta halogatott problémája egyszer a Város fejére omlik. Javasoltam mindezek miatt a Költségvetés bevételi oldalán az ingatlan-értékesítésekből beszedni kívánt 52 millió forint törlését; a kiadási oldalon pedig a Város összes dologi kiadásának 9%-os csökkentését; hozzátéve, hogy ha sikerül az Ipari Parkban található ingatlanok közül néhányat értékesíteni, akkor természetesen a kiadási oldalon is lehet többletköltségeket tervezni év közben.
A fentiekben leírt, személyre szabott felelősségi körökkel felruházott képviselők városjobbító munkájának az elismerésére
javasoltam, hogy ne csak a polgármester és az alpolgármesteri illetményeinek, hanem a testületi és bizottságok tagok tiszteletdíjainak a fedezete kerüljön be az Önkormányzat Költségvetésébe.
Ennek forrásaként a polgármester és az alpolgármester költségtérítéseit, az üres álláshelyek betöltésére elkülönített tartalék egy részét és az önkormányzati dolgozók béren kívüli juttatásaira rendelkezésre álló keret egy minimális részét javasoltam felhasználni.
Javasoltam, hogy az egymilliós polgármesteri keret felhasználására az Önkormányzat hirdessen ötletpályázatot a Város lakói számára. Javaslatot tettem továbbá a Dózsa György út felújítása előkészítésének a megkezdésére, tanulmánytervek készítésére annak érdekében, hogy az Önkormányzatnak legyen pontos elképzelése a projekt költségigényéről, és a megvalósítható műszaki tartalomról. Végül javasoltam kísérleti jelleggel egy életjáradék-program beindítását, amelynek a lényege az lenne, hogy a Város valamilyen összegű életjáradékot biztosít azoknak a helyi időseknek a számára, akik az Önkormányzatra hagyományozzák a saját tulajdonú ingatlanukat.
Fenti javaslataim azonban – ahogy már említettem – 2021-ben nem találtak széleskörű támogatásra a Testületben.
A működési hiányról a konszenzusos álláspont az, hogy az Ipari Parkban eladott területeken termelésbe kezdő cégek adóbefizetései ezt a hiányt ellensúlyozni fogják.
