[H E L Y Z E T] Ercsi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi, Fejlesztési és Közbiztonsági Bizottsága 2018. február 8-án nyílt ülést tartott, melyen összesen 14 napirendi pontot tárgyaltak. (Mi az a Pénzügyi, Fejlesztési és Közbiztonsági Bizottság?) Az ülésen mindhárom képviselő és mindkét külsős tag részt vett. Az ülésről készült jegyzőkönyv elérhető a város honlapján.

[P L U S Z] A Fűzfa utca Laktanyához közelebbi végén, a református templom felé eső oldalon az Önkormányzat tervei szerint „minibölcsőde” fog épülni. Ezzel szemben, az utca 6-os út felé eső oldalán komfort nélküli sorház található. A Bizottság úgy határozott, hogy támogatja a sorház egyik lakásának megvásárlását 2 700 000 Ft-ért. Ezen a Belmajornak nevezett részen jellemzően sok tulajdonos osztozik jellemzően leromlott állapotú ingatlanokon. A bölcsődeépítés lehetőséget teremt ennek a helyzetnek a rendezésére. Az Önkormányzat szeretné a sorház összes lakását megvásárolni, majd a romos sorházat el szeretnék bontani. Az nem került szóba, hogy a jelenlegi tulajdonosok a továbbiakban számíthatnak-e az Önkormányzat segítségére, ha a lakhatási helyzetüket önerőből nem tudják megoldani. A tapasztalat sajnos inkább az, hogy a városvezetés ezt nem gondolja közösségi feladatnak. Mindenesetre a Falanszterünk fejlődik, ha a Belmajorhoz hasonlóan csapdahelyzetbe került területek ingatlanjai közösségi tulajdonba kerülnek.

[M Í N U S Z] A Bizottság tárgyalta a város 2018. évi Költségvetésének tervezetét. Úgy határoztak, hogy azt elfogadásra javasolják a Képviselő-testületnek. A város összes bevétele a tervezet szerint 2,1 milliárd, egész pontosan: 2 168 040 111 Ft lesz 2018-ban.

Fénykép: http://www.legorafi.fr/2013/04/09/la-redaction-du-gorafi-devoile-avec-responsabilite-le-patrimoine-de-ses-journalistes/

És akkor ez sok vagy kevés? Gólics Ildikó, a Bizottság elnöke a sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az előző évekhez képest „2018-ban nagyságrendekkel nagyobb az az összeg, amellyel a város gazdálkodhat”. Hogy ezt alátámassza, összehasonlította az idei évi tervezett bevételt a korábbi évek tervezett bevételeivel. Ezzel az a gond, hogy az önkormányzatok sosem annyit költenek, amennyit év elején terveznek. Egyrészről az év közben mindig hozzájutnak plusz forrásokhoz, másrészről a bevételek egy részének tényleges felhasználása mindig átcsúszik a következő évre. A bonyolult helyzet ellenére az itt bemutatott módszerrel megpróbáltam kiszámítani, mennyi pénzt költhetett el valójában az Ercsi Önkormányzat az utóbbi években. Ezúttal is összehasonlítottam városunk adatait, a térségközponti szerepet Ercsitől 2011-ben átvevő Martonvásár adataival. A részletes eredmények itt olvashatók.

Ezek szerint Ercsi idén mintegy 40%-kal – tehát nem nagyságrendekkel – nagyobb összeget költhet el, mint a korábbi évek átlaga. Ez az összeg az év folyamán valószínűleg még nőni fog. A magasabb bevétel ellenére az összehasonlításból az derül ki, hogy Martonvásár még így is mintegy 30%-kal magasabb összegből gazdálkodhat az idén. Az utóbbi öt év adatait összesítve azt látjuk, hogy 10%-kal több pénz állt Martonvásár rendelkezésére, mint amennyiből városunk gazdálkodhatott. A lakosság arányában ez 40%-os különbséget jelent Martonvásár javára.

Ercsi és Martonvásár számított tényleges kiadásai. 2014 - 2018

Ercsi és Martonvásár számított tényleges kiadásai a lakosság arányában. 2014 - 2018

Érdemes lehet kitérni arra is, hogy az Állam mennyivel támogatja évente a város működését. A 2017-es Közmeghallgatáson erről beszélt Győri Máté Polgármester is. Táblázatba foglaltam az általa bemutatott, és az általam kigyűjtött adatokat. Ebből az látszik, hogy 2012 és 2015 között az állam által biztosított működési támogatások mértéke nagyjából 30%-kal csökkent, azóta pedig érdemben nem változott. Győri Máté ehhez hozzátette: „Feladatok is kerültek el tőlünk, tehát ez nem teljesen csak úgy van, hogy csakis elvontak volna forrást.”

Az Állam által Ercsi Város részére nyújtott működési támogatások. 2012 - 2018

Az országot és a várost jelenleg is vezető fideszes többség 2011-ben döntött úgy, hogy átszervezi az önkormányzati rendszert. Az önkormányzatok ekkor országszerte komoly adósságokkal rendelkeztek. A kormány úgy gondolta, hogy ennek az egyik oka, hogy az önkormányzatok rosszul gazdálkodnak a rájuk bízott forrásokkal. Ezért az addig szabadon felhasználható működési támogatások egyre nagyobb része esetében előírták, hogy mire lehet azokat elkölteni. Ezzel párhuzamosan az Állam az önkormányzatok adósságait több részletben átvállalta. Ahogy az eddigiekből is kiderül, ezután fokozatosan átvették az önkormányzatok feladatainak egy részét, miközben jelentősen csökkentették a nekik nyújtott támogatás mértékét is. Az átalakítás eredményeként a helyi közösségeknek, így Ercsi népének sincs beleszólása az általános iskolai oktatás, bizonyos egészségügyi és szociális ellátások megszervezésébe, vagy az iskola és a hozzá kapcsolódó sportcsarnok és uszoda fenntartásába. A várakozásokkal ellentétben azonban nem szűnt meg az adósság felhalmozódása sem. Elég például visszaemlékezni az általános iskolai oktatás megszervezésére létrehozott KLIK adósságaira.

Együttműködésre képes, erős helyi közösségek azonban csak akkor tudnának kialakulni, ha az ő feladatuk lenne, hogy megvitassák a közös ügyeiket, és megtalálják a számukra legjobb megoldásokat. A magyarországi települések közösségei ennek a lehetőségét vesztették el. A legfontosabb helyi közügyekbe nem szólhatnak bele, de a kevésbé fontos ügyekben is csak annyi feladatuk maradt, hogy a közös bevételeiket elköltsék arra, amire az Állam azt adta.

[Z A N Z A] Több pályázat évekkel ezelőtt lett beadva, de a jóváhagyásuk elhúzódott, ezért a megvalósításuk drágább lesz. A városnak erre a célra el kellett különítenie 30 millió forintot. Emiatt a közalkalmazottak jutalomkerete idén alacsonyabb lesz. A közmunkások száma idén 40-45-ről 25-re csökken. Az Önkormányzat Ercsi Város Közbiztonságáért című díjat alapít.