[H E L Y Z E T] Ercsi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. január 8-án rendkívüli nyílt ülést tartott, melyen összesen 5 napirendi pontot tárgyaltak. (Mi az a Képviselő-testület?) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésre azért volt szükség, hogy az Ercsi Kormányablak megnyitása március 15-ig megvalósulhasson. Az ülésen a 9 Képviselőből 6 vett részt. Az ülésről készült jegyzőkönyv elérhető a város honlapján.

[P L U S Z] De mi az a Kormányablak? A kormányablak.hu tájékoztatása szerint: „egységes és integrált intézmény, mely egy hatékonyabb és egyszerűbb ügyintézést valósít meg.” Tulajdonképpen egy továbbfejlesztett okmányiroda, ahol nem csak az iratainkkal kapcsolatos ügyeket intézhetjük, hanem összesen több, mint 1 500 féle esetben fordulhatunk hozzájuk, például család- és anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyekben. Kétségtelen tehát, hogy az új Kormányablak megnyitása megkönnyíti a város lakóinak életét. A Falanszterünk fejlődik tőle, hiszen a közösség képessé válik arra, hogy újabb szükségleteit elégítse ki saját erőforrásaira támaszkodva (azaz ercsiek fogják intézni ercsiek ügyeit Ercsiben).

[M Í N U S Z] Hogy értékelhessük a fejlődésünket, érdemes megnéznünk: hol tartunk másokhoz képest. Ezért megvizsgáltam a megye településeit: készítettem egy táblázatot arról, hogy mekkora a népességük, illetve van-e kormányablakuk. Jelöltem azt is, ha az adott település város vagy járásközpont. Ebből kiderül, hogy Ercsi Fejér megye 7. legnagyobb városa. Ercsi a második legnagyobb település a megyében, ahol 2018. januárjában még nincs Kormányablak. Ercsi Fejér megye legnagyobb városa, amelyik nem járásközpont. Ez azt is jelenti, hogy Ercsi az egyetlen település a megyében, amelynek a lakosai kénytelenek a sajátjuknál kisebb városba (Martonvásárra) utazni ügyeik egy részének intézéséhez.

Érdemes visszaemlékezni, hogyan jutottunk ide. A jelenlegi járásokat 2013-ban hozta létre a kormány. Előtte a megyék kistérségekre voltak osztva. Ercsi 2011-ig kistérségi központ volt, többek között Martonvásár is az Ercsi kistérséghez tartozott. Aztán az átalakításkor a helyzet megfordult, a mi járásunk székhelye Martonvásárra került.

Hogyan vesztette el Ercsi a központi szerepét? Azt, hogy egy városban mennyire jó élni, talán jól kifejezi a népességének az alakulása. Erről is készítettem egy táblázatot. Ebből az látható, hogy Ercsi lakossága nagyjából folyamatosan csökken, Martonvásáré pedig nagyjából folyamatosan nő. A ’70-es években még több, mint kétszer annyian laktak Ercsiben, mint Martonvásáron. Az arány a rendszerváltásra 1,7-re csökkent, mára pedig már másfélszer annyian sem élnek itt, mint ott. Bármit is gondoljunk ennek az okairól, egyértelműnek látszik, hogy Ercsi esetében évtizedek óta tartó lassú hanyatlásról, Martonvásár esetében pedig ugyancsak évtizedek óta tartó fejlődésről beszélhetünk.

Így jutottunk el 2011-ig, amikor a kistérség több települése is kérelmezte, hogy a központot helyezzék át Ercsiből Martonvásárra. A kormánynak döntenie kellett. Megerősítik a nehezebb sorsú Ercsi központi szerepét, és megpróbálják megállítani városunk hosszú ideje tartó hanyatlását, vagy egyszerűen csak elfogadják a települések kérését és a járás székhelyét a virágzó Martonvásárra teszik át. Az utóbbi mellett döntöttek, Ercsi az út szélén maradt.

A martonvásári kormányablaknak is otthont adó Járási Hivatal épülete | Fénykép:  http://nevtelenutazo.blog.hu/2017/09/27/2017_02_25_martonvasar

Abban, hogy ez a döntés született, nagy szerepe volt Tessely Zoltán martonvásári származású fideszes Országgyűlési Képviselőnek. Ő ezért a tevékenységéért megkapta a város díszpolgári címét is. A kitüntetés átadásán Martonvásár szintén fideszes Polgármestere így köszönte meg Tessely szolgálatait: „Martonvásár nagy fejlődésen ment át az eltelt évtizedben, járási székhely lett, kulturális és szellemi központja a térségnek. E fejlesztésben oroszlánrészt vállalt a Képviselő, kapcsolatai és tevékeny munkája révén hozzájárult a város felemelkedéséhez.

Az épülő ercsi Kormányablak épülete 2018. március 12-én

De kinek fáj ez? Nem mindegy? Aligha. A járásközponti rang ugyanis nem csak egy szép oklevél. Meghatározza a települések fejlesztésének a sorrendjét is: első a járásközpont (Martonvásár), utána a többi település (Ercsi, Ráckeresztúr, stb.). 2012 óta Martonvásárra mintegy 11 milliárd Ft Uniós támogatás érkezett (a vasúti fejlesztéseket nem is számítva!), míg Ercsibe mindössze 3. Ez azt jelenti, hogy minden martonvásárira 2 millió, minden ercsire 400 ezer Ft jutott. Ezzel pedig az amúgy is egyenlőtlen fejlődés még egyenlőtlenebbé válik. Martonvásár egyre vonzóbb lesz az emberek számára, Ercsi pedig egyre kevésbé. Aki pedig megteheti, az költözik. Ezen a folyamaton csak enyhíteni tud az új Ercsi Kormányablak. Az pedig, hogy a mielőbbi megnyitása miatt rendkívüli ülést tartanak városunk vezetői, csak olyan hatást kelt, hogy a céljuk Ercsi út szélén hagyottságának a leplezése, legalább az áprilisi országgyűlési választások idejére. Az ülésről még érdemes kiemelni, hogy megszavazták a Képviselők, hogy a város saját kasszájából is biztosítson 5 000 000 Ft-ot a Kormányablak kialakítására. Arról nincsenek információim, hogy mennyire bevett szokás az, hogy egy város saját pénzen nyit Kormányablakot.

[Z A N Z A] A Kormányablak a Fő utca 27. címen található épületben lesz kialakítva, amelyet januárig a Gyámhivatal és a Dunakavics Kft használt. A Képviselők megszavazták ezeknek az ideiglenes áthelyezését a Polgármesteri Hivatalba illetve a Kossuth Iskolába. Az iskolai étkeztetés díjait januártól az Önkormányzat szedi. Döntés született arról, hogy a díjak nem változnak a 2017-es szinthez képest.