ERCSI FALANSZTER

Egészségügy I. rész - Miért fogy a magyar?

2019. április 25. 19:00 - FischerÁdám

Nagyjából az összes környezettel foglalkozó tudós egyetért abban, hogy a Föld már rég túlnépesedett, ezért a bolygó népességét hosszútávon radikálisan csökkenteni kellene. Az elméleti okoskodás persze egyből megbukik, mikor szóba kerül, hogy a Föld jövőbeni népessége mégis milyen színű, nemzetiségű vagy vallású legyen. A verseny indul: fogyjanak csak a másmilyenek, a hozzánk hasonlóból pedig minél több legyen. A versenybe természetesen hazánk is benevez: minél több gyerek vállalásáért cserébe jár adókedvezmény, lakástulajdon, pénz és autó is. Azonban hiába az oly szent akarat: a magyar fogy. Viszont, ha már azt a nem túl nemes célt tűzték ki elénk, hogy állítsuk meg a magyarok fogyását, akkor nézzük a skála másik végét! Meddig él a magyar? Tovább élnek-e mások? És mit tesz a magyar Állam annak érdekében, hogy ha már nem születik több magyar, legalább minél kevesebb haljon meg idő előtt? Az Ercsi Falanszteren 8 részes cikksorozatban tekintem át a város és az ország egészségügyi helyzetét.

v_002_1.png

Bár a születéskor várható élettartam Magyarországon a ’90-es évek óta folyamatosan nő, mégis elmarad mind az EU-s, mind az OECD, mind a visegrádi országok átlagától. A lemaradás az OECD országokhoz képest nem csökken, az EU-s és benne a visegrádi országokhoz képest viszont folyamatosan . Amíg OECD országokban a születéskor várható élettartam 2008-ban átlagosan 79 év volt, addig Magyarországon csak 73,8 év. 2016-ra az átlag 80,6 évre, a magyarországi adat pedig 75,7-re emelkedett.

A magyarországinál rosszabb adatot többnyire csak dél-amerikai, afrikai és ázsiai országok produkáltak.

És ha ez nem lenne elég, az amúgy is rövidebb várható élettartamból arányaiban kevesebbet is élünk egészségben és többet betegségben, mint az említett országok népei. 2014-es adatok szerint Magyarországon a férfiak a születéskor várható 72,3 éves életükből csak 59,2 évet, míg a nők 79,4 évből csak 60,9-et élnek egészségben. Összehasonlításképpen egy norvégiai férfi 71,9, egy máltai nő pedig 72,2 egészségben töltött életévre számíthat, tehát jó 10 évvel többre, mint magyarországi társaik. Összességében ezzel az európai országok rangsorában a hátsó harmadban áll Magyarország.

Szakemberek szerint a magyarországi kiemelkedően rossz népegészségi helyzetért legnagyobb részben az egészségügyi rendszer a felelős. Az egészségügy minőségét pedig jól jellemzi például az elkerülhető halálesetek számának az alakulása. 2013-ban Magyarországon a 75 évnél fiatalabban elhunyt emberek 41,5%-ának az életét lehetett volna megmenteni az orvostudomány akkori állása szerint. Az Uniós átlag akkor 33,7% volt. 2015-re mindkét adat javult (41%, illetve 33,1%), de Magyarország lemaradása nem csökkent. Korszerű és jól működő egészségügyi rendszerrel éves szinten nagyjából 30 000 honfitársunk élete lenne megmenthető. Összehasonlításképpen: Magyarország népességének természetes fogyása éves szinten 30-40 000 fő. Ez azt jelenti, hogy

az ország népességfogyásának az ütemét korszerű egészségügyi rendszerrel meg lehetne felezni, de akár meg is lehetne állítani.

Az elkerülhető halálokok közé tartozik többek közt a tuberkulózis, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek egy része, valamint bizonyos daganatos megbetegedések is. Hazánkban az EU-hoz nálunk korábban csatlakozó országokhoz képest szív- és érrendszeri betegségekben négyszer annyi férfi és három és félszer annyi nő, daganatos megbetegedésekben pedig kétszer annyi férfi és másfélszer annyi nő halt meg 2010-ben.

dsc1572-1600x1070.jpg

Fénykép: https://zalaegerszegturizmus.hu/info/tudta-e/hosi-katonai-temeto/

De, akik élnek, azok sem örvendhetnek kiváló egészségi állapotnak. 2014-es adatok szerint a magyarországi felnőttek 55%-a küzd valamilyen krónikus betegséggel. Nem is csoda, hiszen kétharmaduk túlsúlyos, több, mint negyedük dohányos, és az átlagos magyarországi felnőtt 11 liter tiszta szeszt is elfogyaszt évente. A leggyakoribb krónikus betegségek a magas vérnyomás, a hát- és gerincfájás, az ízületi kopások, illetve a cukorbetegség, de egyre aggasztóbb mértékű a mentális betegségek elterjedtsége is, a lakosság 60%-ának pedig legalább egy foga hiányzik.

A helyzet tehát mindannyiunk számára elkeserítő, de az ország népének alacsonyabb osztályhelyzetű rétegei számára egyenesen kilátástalan. 2014-es adatok szerint a diplomás magyarországi férfiak 12 (!), a diplomás nők pedig 5,6 évvel élnek tovább nyolc osztályt végzett társaiknál. Ettől nem függetlenül

a legfejlettebb magyarországi járásban élő férfiak nem kevesebb, mint 13,5 évvel élnek tovább, mint azok, akik a legelmaradottabb járásban élnek.

2017-es adatok szerint Magyarországon a magasan képzettek 14 évvel élnek tovább a képzetleneknél, míg ez a szám például Olaszországban mindössze 4 év.

Az eddigiek alapján talán nem lep meg senkit az sem, hogy a stockholmi székelyű Egészségügyi Fogyasztói Műhely (HCP) által minden évben kiadott Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) alapján évről évre gyalázatosabb eredményt produkálva idén már csak 33. helyen szerepel a magyarországi egészségügy a 35 vizsgált ország közül. Mögöttünk már csak Románia és Albánia található, az évek során elhúzott mellettünk többek között Montenegró, Bulgária és Szerbia is.

Itt tartunk tehát most, a sorozat következő cikkeiben pedig áttekintem hogyan jutottunk ide, és mit jelent ez az ercsi hétköznapokra nézve. A cikksorozat elkészítésében segítségemre volt a helyi egészségügy alakulására rálátó több forrás is, de ha Te is valahogyan részese voltál valaha az ercsi ellátórendszernek, és szívesen megosztanád névvel vagy név nélkül a tapasztalataidat, küldj egy üzenetet a Falanszternek, és megírom a Te történetedet is!

komment
Címkék: A GÉP FOROG

A bejegyzés trackback címe:

https://ercsifalanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr814741593

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása