[H E L Y Z E T] Ercsi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Bizottsága 2018. március 12-én nyílt ülést tartott, melyen összesen 5 napirendi pontot tárgyaltak. (Mi az a Humán Bizottság?) Az ülésen mindhárom Képviselő és mindkét külsős tag részt vett. Az ülésről készült jegyzőkönyv elérhető a város honlapján.

[P L U S Z] Kovács Edina a Helyi Értéktár Bizottság elnöke beszámolt a Bizottság működéséről. Elmondta, hogy elkészítettek egy anyagot, amelyben bemutatják az általuk összegyűjtött városi értékeket. Ezek közül ötöt a megyei Bizottság a Fejér megyei értékek közé is beválasztott. Négy érték az épített környezet kategóriából került ki. Ezek az Eötvös József Emlékház, a Cukorgyári Római Katolikus Szent Erzsébet Kápolna, az Eötvös Kápolna és Obeliszk, valamint a Nagyboldogasszony Kegytemplom. Az ötödik érték – a rác hagyományőrzés – a kulturális örökség kategóriában került kiválasztásra. Az összegyűjtött helyi értékekről az iskolák diákjai számára fotópályázatot fognak indítani. Az, hogy ez az értéktár elkészült, az Önkormányzatnak pedig célja, hogy bemutassa azt a város népének, kétségtelenül pozitív fejlemény, hiszen a város népe a közös élményektől, a közös tudástól válik közösségé. Ha pedig a közös élmények és a közös tudás meghatározott földrajzi helyekhez kötődik, akkor a közösség helyi közösségé válik. A Falanszterünk ettől fejlődik, hiszen a közösség tagjaiban erősebb kötődés alakul ki egymás és a város iránt is.

[M Í N U S Z] Ezen a Bizottsági ülésen került először szóba a leromlott állapotú Sportcsarnok ügye. A tetőszerkezet beázása és a szellőztető rendszer hiányosságai olyan mértékűvé fajultak, hogy a pálya és a nézőtér egyes részei balesetveszélyessé, használhatatlanná váltak. Győri Máté polgármester elmondta, hogy jelenleg nem a város a Sportcsarnok üzemeltetője, ezért nem az Önkormányzat feladata annak felújítása sem. Hozzátette, hogy a korábbi városvezetések összesen 8 millió forintot költöttek a jelenlegi tetőszerkezet javítására, de ezek a javítgatások nem szüntették meg a problémát. Az üzemeltető azt az ígéretet adta, hogy a következő tanév előtt el fogják végezni a tetőszerkezet teljes cseréjét.

A Baczakó Péter Sportcsarnok épülete

De akkor most kié a Sportcsarnok? A kérdés megválaszolásához 2012-ig kell visszamenni. A várost és az országot azóta is vezető fideszes többség ekkor döntött úgy, hogy átszervezi a közoktatási rendszert. Az Állam átvette az önkormányzatoktól az úgynevezett intézmény-fenntartási feladatokat. Ez azt jelenti, hogy 2013 óta az Állam dönt például az igazgatók kinevezéséről, és az Állam állja az oktatók fizetéseit is. Ekkor azonban az iskolák, a Sportcsarnok és a Tanuszoda karbantartása és felújítása még önkormányzati feladat maradt. A feladatok elvételével párhuzamosan az Állam nagyjából harmadával csökkentette az önkormányzatoknak juttatott működési támogatások mértékét is. A tanárok szakszervezetei már ekkor arra figyelmeztették a kormányt, hogy a települések ennyi pénzből nem lesznek képesek megoldani az épületek fenntartását. A félelmeik beigazolódtak, a Sportcsarnok állaga tovább romlott. A kialakult helyzet miatt aztán 2016-ban országszerte tüntetések és sztrájkok kezdődtek. Bár a tüntetők az állami felügyelet megszüntetését követelték, a kormány az eseményekre azzal válaszolt, hogy elvette a működtetői jogkört is az önkormányzatoktól. Ez Ercsi esetében azt jelenti, hogy az Eötvös Iskola, a Sportcsarnok és a Tanuszoda továbbra is az Önkormányzat tulajdonában van, de a vagyonkezelő egy állami intézmény: a Klebelsberg Központ Dunaújvárosi Tankerület Központja. Az Önkormányzat és a Tankerületi Központ között Vagyonkezelési szerződés jött létre. Eszerint a Tankerületi Központ köteles többek közt gondoskodni az épületek „értékének, állagának megóvásáról, karbantartásáról, a szükséges felújítások […] elvégzéséről”. Balesetveszély esetén 2017. január 1. óta „saját költségén köteles a veszély elhárítása […] érdekében haladéktalanul intézkedni”. Az átalakítás ezúttal is az önkormányzatoknak nyújtott támogatások rovására ment. Azoknak a településeknek, amelyeknek lakosságarányosan több az adóbevételük – Ercsi is ilyen – úgynevezett szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük azért, hogy az Állam működtesse és fenntartsa az iskoláikat.

A 2017-es átalakítás ellenzői – köztük fideszes polgármesterek is – attól tartottak, hogy a tankerületi központoknak fontosabb lesz a takarékoskodás, mint az átvett épületek állagmegóvása, esetleges fejújítása. Közben oktatáskutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy az Állam a 2012-es átalakítás óta még egyszer sem biztosított annyi pénzt az oktatás finanszírozására, mint amennyibe az valóban került. Szerintük a pénzhiány miatt a tankerületi központok a feladataikat olyan sorrendben látják el, amekkora politikai kockázatot azok jelentenek a kormánynak. Ezt látjuk Ercsi esetében is. Régóta tudható, hogy a Sportcsarnok tetőszerkezetét át kell építeni, de a központosított rendszerben Ercsi igényei semmivel sem fontosabbak, mint mondjuk Pusztaszabolcs vagy Cece igényei. Ezért és a pénzhiány miatt a Tankerületi Központ a beavatkozást halogatta, ameddig lehetett, annak ellenére, hogy szerződéses kötelezettsége lett volna „haladéktalanul intézkedni”. Úgy látszik tehát, hogy a központosított és forráshiányos rendszerben erre kell készülnünk. Amíg egy probléma nem elég látványos, amíg a nép elégedetlensége nem ér el egy határt, addig nem érkezik a megoldás.

[Z A N Z A] A Bizottság tagjai egyeztettek a március 15-i ünnepség lebonyolításáról. Egy törvénymódosításnak köszönhetően immáron kéthetente szombatonként is nyitva van a Könyvtár. Az Ercsi Kinizsi Evezős Szakosztályának vezetője beszámolt a Csónakház állapotáról, és döntés született arról is, hogy elkészítik a Csónakház házirendjét.