Húsvét hétfőn városunk református lelkészének 9 gyermeke közül az 5 idősebb lány: a 6 éves Zsolna Mikolt, a 8 éves Ilka Zdenka, a 10 éves Sára Jonka, a 11 éves Ajsa Száva és a 13 éves Hanna Zorka mondják el a véleményüket a városról, bár a képet csak hárman vállalták. 2006-ban kerültek Ercsibe, Hanna Zorka kivételével a többiek már a család ideköltözése után születtek. Zsolna Mikolt még nem iskolás, a többiek viszont mindannyian a battai Arany Jánosba járnak. Hanna Zorka és Ajsa Száva jártak korábban máshová is: a legnagyobb lány az első kettőt Keresztúron végezte, és harmadikban néhány hét erejéig még az Eötvösben is tanult, míg húga az elsőt járta Ercsiben. A család nem volt elégedett az ercsi iskolával, így azóta mindegyik gyereküket Battára íratták, de zeneiskolába például Ercsiben jártak a lányok. Azt mondják, Battán már több barátjuk van. Az Aranyban csak néhány ercsi jár az ő osztályaikba, de a battai 1-es és a 2-es iskolában sok az ercsi gyerek az elmondásuk szerint.

Amit szeretnek Ercsiben: A barátaik miatt kötődnek ide. A református parókián minden nyáron gyerekhetet szerveznek, ahol 70-90, többségében ercsi gyerek számára biztosítanak tartalmas időtöltést. Ezt nagyon szeretik a lányok, sok barátot szereztek ezekben a táborokban. Természetesen szeretik a 20-25 fős ercsi református közösséget és a közösséghez szorosabban-lazábban kapcsolódó helyieket, akik istentiszteletre, bibliaórára, szeretetvendégségre, vagy egyéb programokra, beszélgetésekre járnak a közösségbe.

Amit nem szeretnek Ercsiben: Szerették a Kis-Dunát, ezért szomorúak a kivágott fák miatt. Nem elégedettek a sportolási lehetőségekkel. Bezárt a Lovarda, ahová Hanna Zorka járt, Sára Jonka pedig a focicsapat tagja volt, de nem volt külön lány csapat, a fiúk pedig úgy érezte nem veszik be a játékba úgy, mint a többi fiút. Tánc, tenisz, kézilabda és lovaglás is érdekelné őket, sajnálják, hogy ezek nem érhetők el Ercsiben. Zavarja őket, hogy túl sok droghasználóval találkoznak az utcán, hogy sok az agresszív gyerek a városban, akik kötekednek, verekednek. Elszomorítja őket a túl nagy szegénység is, hogy azt tapasztalják, sok a helyi rászoruló, sokan járnak a parókiára pénzt kérni, élelemért, ruhákért. Ha a család elköltözne, nem ellenkeznének, bár hiányoznának nekik a barátaik.